- Benke Félix: szájharmonika, falevél, dob, doromb, ének
- M.C. Busa: rap, beatbox, ének
- Hock Ernő: bőgő, ének
- Ágoston Béla: szaxofon, duda, dorombének, ének
Stílusuk: BROKEN ETNO – hiszen a break-dance és a népzene keveréke.
Mix vagyis keverék. Busa István a szájával utánozza a gépek által létre hozott hangokat,
szkreccsel, több szólamban üti a ritmust a nyelvével, a fogával, az ajkával, a tüdejével
egyszóval hangképző szerveivel.
Benke Félix szájharmonikán és falevélen játszott dallamai Moldvából érkeztek és
virtuóz hangszerkezelése beemeli őt a népművészet ifjú mesterei közé. Hock Ernő
nagybőgőjátéka biztos alapot jelent az ezt a szférát tágítani szerető Ágoston Bélának,
aki dorombénekével, szaxofonhangjaival, dudájával összehangolja a csapat játékát, mely
pereg mint zuboly a szövőszékben miközben készül az új anyag...
Ez a zene csak egy kis sziget a világzenei kavalkádban. Ez a sziget egy olyan
törésvonal mentén jött létre, melynek nagy tűzhányói már békésen pihennek a fantázia
óceánjában, vízből kilátszó csúcsaikra pedig megérkeznek a turisták.
Vagy mi költözünk be a széksorok közé, vagy a közönség jön a színpadra – szoktam
mondani magamban játék előtt és egyszerre csak megszűnik az idő – zenélünk.
Néhány darab eljátszása után mindig válaszút elé állítjuk a közönséget: – A régebbi
számainkból játsszunk vagy inkább a kísérletezős darabokból mutassunk be néhányat? az
etno-jazz, a népzenéből táplálkozó free-jazz vagy világzene stílust követjük, de nem is ez a
lényeg! Nem örülnénk annak, ha stílus-skatulyákba szorítanának minket. Mindegyik
szerzeményben fellelhetők azok a motívumok, melyek alapján bármelyik kategóriába be
lehetne sorolni a számokat. Mondok egy példát is, mi szerint a népdal az etnikumon túl
az adatközlőhöz, a klasszikus zenei mű a szerzőhöz kötődik, a mi zenénk hallatán a Zuboly
„ugrik be” a hallgatónak. Számaink nem lezárt zenei anyagok, az előadások, a közönség
reagálása alakíthatnak a végső hangzáson.
... Coming soon ...